Figyelmeztették az uniós vezetőket: a harmadik világháború kitörésével játszadoznak

Szijjártó Péter „minden háborúpárti európai politikust” felszólított a nyomásgyakorlás befejezésére.

Megvalósítható jövőkép és hatékony eszközrendszer híján az ukrán politika újabb és újabb frontokat nyit.
„Megvalósítható jövőkép és hatékony eszközrendszer híján az ukrán politika újabb és újabb frontokat nyit, tovább feszítve a húrt. A legújabb lépés az ukrán tanítási nyelv kizárólagossá tétele a középiskolákban és a felsőoktatásban. Ennek elsődleges célpontja az ország bő 17 százalékát kitevő, jelképhasználatában és egyéb nyelvi jogaiban, sőt tévé- és rádióadásai, közösségi oldalai letiltásában már eddig is korlátozott orosz nemzetiség, de a közel 150 ezres kárpátaljai magyarság is súlyosan megszenvedi a soviniszta, elnyomó intézkedést.
Mindez azonban csak pótcselekvés, a kétségbeesett tehetetlenség jele, ami újfent azt bizonyítja, hogy Ukrajna továbbra sem képes saját mibenlétét pozitívan meghatározni, helyette másokkal szemben próbálja definiálni és pozicionálni önmagát. Kétségtelen, hogy rövid távon a negatív identitásnak is lehet összetartó ereje, ám mind Kelet-Ukrajna, mind Kárpátalja sajátos etnikai-kulturális viszonyai ezzel ellentétes folyamatokhoz vezethetnek. Kevesen emlékeznek rá, de az 1991. december 1-i népszavazás során, melyen kimondatott Ukrajna önállósága, a kárpátaljaiak a régió különleges önkormányzati státusa mellett is letették voksukat, a szavazók 81,4 százaléka pedig a Magyar Autonóm Körzet létrehozását is támogatta. Sajnálatos, hogy az akkori önfeladó magyarországi külügyi vezetés semmiféle határozottságot nem mutatott e kezdeményezés támogatására…
Kárpátalja tehát nem Ukrajna, legalábbis úgy semmiképpen, ahogy a goromba etnikai és kulturális homogenizálásra törekvő Kijevben mostanában hinni szeretnék. A soknemzetiségű régió egyben az ukrán közigazgatás egyik megyéje, melynek helyi tanácsa hivatalos határozatban kérte a diszkriminatív, elnyomó nyelvtörvény megvétózását Petro Porosenko ukrán államfőtől. A szelíd, de határozott kívánságra válaszul Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság alelnöke a megyei közgyűlés feloszlatásával és előre hozott választás kiírásával fenyegette meg a testületet, Porosenko pedig aláírta a példátlan jogfosztást az Európai Unióhoz csatlakozásról álmodó országban.”